Borbély Attila bemutatkozik

Hírek /

Borbély Attila bemutatkozik

Szerző: | Dátum: 2024-12-03 13:55:59

Mikor és hol ismerkedtél meg a labdarúgással?

 Nagyon fiatal korban kialakult a szenvedély a sportág iránt, és természetesen a
szülői ház udvara, illetve a helyi iskola és a helyi labdarúgó klub adott lehetőséget
hogy egyesületi szintén is kipróbálhassam magam a fociban. Így a bölcsőnek
Hegyeshalmot tudom egyértelműen megnevezni, ahol nagyon hamar
„megfertőződtem” a labdarúgással, és vagyok olyan szerencsés, hogy ez a mai
napig kitart, továbbá elmondhatom, hogy a hobbim a foglalkozásommá is
válhatott.

Mi motivált arra hogy edző legyél?
 Nem volt külső ösztönző hatás, maga a sportág iránt kialakult szenvedély volt a fő
mozgató rugó. Fiatalabb koromban gondolkodtam, hogy valójában mivel is
foglalkozhatnék, jól is tanultam, de aztán nem maradt kétségem, egyetlen dolog
érdekel továbbra is, méghozzá a labdarúgás. Mivel játékosként nem voltam elég
tehetséges, meg kellett találni azt a területet, amivel a sport közelében
maradhatok és mondhatni „labdarúgónak” érezhetem magam, azaz továbbra is a
szenvedélyemmel élhetem a mindennapokat. Azt éreztem, hogy jól bánnék a
gyerekekkel és talán átlátom annyira az alapokat, hogy segítsek nekik
kibontakozni és tapasztalatszerzéssel akár hivatásomnak is nevezhetném a
jövőben. Nagyon boldog vagyok, hogy így alakult az életem, remélem
folyamatosan tovább tudok fejlődni, hiszen gyerekcipőben járok a szakmában.

Mit szeretnél elérni az edzősködésben?
 Többször feltettem magamnak is a kérdést, és a mai napig nem tudom
megválaszolni. Egy dolgot tudtam megfogalmazni, hogy ha lehetőségem nyílik rá
és ténylegesen kiderül, hogy valós az affinitás, amit korábban megéreztem, akkor
a lehető legtovább szeretnék a labdarúgásban dolgozni és a lehető
leghatékonyabban. Utánpótlás edzőnek tartom magam, inkább tekintek magamra
fejlesztő edzőként, mint egy felnőtt vezetőedzőre, így utánpótlás szinten érzem
azt, hogy sokszínű tudást kell magamba szívni. Minden apróság és részlet
érdekel, szorgalmasnak és innovatívnak tartom magam, így az a célom, hogy
minden aspektusát megismerhessem az utánpótlás nevelésnek, ezeket pedig a
saját stílusomban tudjam alkalmazni a fejlesztésben. Minél több mindennek járok
utána, vagy minél több nézőpontot ismerek meg, annál inkább fokozódik a
motivációm, hogy ismét egy kiaknázatlan lehetőséget találtam, és talán az lehet
az igazi célom, hogy minél több ilyen motivációs faktort tudjak megismerni és
bevezetni az oktatásomban úgy, hogy közben a saját stílusomat is folyamatosan
fejlesszem. Izgalmas és néha nagyon fárasztó is, de nem hiszem, hogy hetekig
képes lennék edzéstervezés nélkül ülni.

Hogy telnek az edzői közösség mindennapjai? Milyen a viszonyod edzőtársaiddal?
 Nagy a monotonitás, hiszen az edzéstervezés és a foglalkozások vezénylése fedi
le általában a napok nagy részét, mégis elmondhatom, hogy szívesen megyek be
a munkahelyemre, ami szerintem már komoly siker az életben. Fiatal, ambiciózus
és kifejezetten humoros edzői brigád verbuválódott össze Mosonmagyaróváron.
Ennek köszönhetően elfogadjuk egymás nézeteit, stílusát és tudjuk azt, hogy
érdemes megfogadni a társak külső észrevételeit, hiszen egyértelműen segítő
szándék vezérli, ez szintén egy nagyon pozitív munkahelyi tényező. Ezek mellett
pedig a hangulat is kifejezetten családi, örömmel ülünk össze egy tejfakasztóra,
vagy csoportos szülinapozásra, de szívesen segítünk egymásnak akár

pakolásban, és a közös meccsnézés is gyakori edzői program. Jó érzés, hogy
számíthatok a kollégáimra, nem csak szakmai téren, szeretek ehhez az edzői
csapathoz tartozni.

Melyik korosztályok állnak hozzád a legközelebb?
 Igazat megvallva én is keresem a választ, és ennek érdekében arra törekedtem,
hogy minden korosztálynál megfordulhassak. Mára elmondhatom magamról,
hogy minden korosztállyal foglalkozhattam eddigi „karrierem” során, hiszen az
ovisoktól kezdve, a felnőtt öltözőig bezárulva, minden lépcsőfokon sikerült több
évet is eltöltenem és őszintén mondhatom, hogy minden korosztálynál találtam
olyan motivációs tényezőt, ami miatt totálisan beleástam magam az adott
feladatba és őszintén élveztem. Talán az U13-U16 közti korosztályokban
dolgoztam a legtöbbet, így talán itt érezhetem magam a leggyakorlottabbnak.

Mit üzensz azoknak akik edzők szeretnének lenni a későbbiekben? Hogy
induljanak el ezen az úton?
 Ha imádod a football manager nevű játékot és azon kapod magad, hogy nem
tudod letenni, akkor meg vagy fertőzve :D Viccet félretéve szerintem manapság
nagyon is könnyű elindulni ezen az úton, hiszen mindig van kereslet eltökélt,
tanulásra vágyó fiatal szakemberekre, és könnyedén találni olyan egyesületet,
ahol lehetőség nyílik a szárnybontogatásra. Egyben biztos vagyok, minél
többször kell „terepen” lenni, azaz arra kell törekedni, hogy minél több
foglalkozáson vegyünk részt, és lehetőleg minél hamarabb aktívan szerepeljünk,
azaz bátran kell vállalni a gyakorlatok vezénylését. Hiszen az lesz a legfontosabb,
hogy hogyan tudunk beszélni a gyerekekkel (vagy akár felnőttjátékosokkal),
ehhez pedig tapasztalatra van szükség. Rengeteg bevált gyakorlattal, oktatási
programmal, továbbképzési lehetőséggel találkozni az interneten, nem beszélve
a részletes mérkőzésanalízisekről és videóelemzésekről, így aztán akár
autodidakta módon is rengeteget tud az ember tanulni, ezért ha valakiben
megvan az indíttatás, az önállóan is fel tud készülni a gyakorlati terepre, hogy
belekóstolhasson a szakmába.

Mi lenne a foglalkozásod, ha nem a labdarúgással dolgoznál?
 Passz, ötletem sincs. Biciklis futár lennék, a bringázást vállalnám egy ilyen
kisvárosban mint Mosonmagyaróvár. :D :D :D

Végül: van e olyan futballstílus vagy bajnokság, csapat ami közel áll hozzád?
 A mai napig kedvelem Gasperini Atalantáját az olasz Serie A-ban, csodáltam hogy
mennyire tudatosan bevállalós, néhol már-már túlzóan kockázatos játékot játszanak,
talán ezt a stílust tudom megnevezni hogy először valami nagy hatással volt az
elképzeléseimre, illetve hogy kimondtam magamnak: ilyen jellegű focit szeretnék
oktatni. Sosem titkoltam, hogy az én elképzelésemben a mai futballnak van egy
bizonyos erőnléti alapszintje, ami szerintem nélkülözhetetlen, hogy érvényesülni
tudjanak a sportolók. Szeretem, ha egy játékos elég vagánynak és felkészültnek tartja
magát ahhoz, hogy le tudja nyomni 1v1-ben ellenfelét, és ennek érdekében minden
részletre figyel. Tehát szükséges egy olyan motivációs szint vagy inkább mentalitás,
ami a versenyzési képességet biztosítja, azaz egy sportoló gondolkodjon úgy, hogy
akarjon érvényesülni a mérkőzésen, hiszen mégis csak az a fő színtér. Ezen alapok
nélkül lehet bármilyen futballzsonglőr egy játékos, nem fog tudni maradandót
alkotni, vagy legalábbis nem sokáig. Nagyon fontos számomra a játékhelyzetek
folyamatos olvasása, és azokra való felkészülés játék közben, ezért inkább képviselem azt, hogy a pályán aktuálisan betöltendő pozíciók (és ahhoz tartozó feladatok)
vannak, nem pedig előre kijelölt posztok. Ha ezeket összegezzük és a mai futballra
vetítjük, akkor az angol Premier League atletikus felkészültsége áll hozzám a
legközelebb, vegyítve olyan edzői stílussal, ahol a csapatos játékintelligencia nem
szab határt a mozgásnak mégis tudatos. Ilyen lehet manapság Arteta Arsenal-ja, vagy
Guardiola City-je, de kedvelem Postecoglou Tottenham-jének játékát is.

Tabella

1.	BICSKEI TC	42
2.	CREDOBUS MOSONMAGYARÓVÁR	40
3.	VSC 2015 VESZPRÉM	35
4.	BUDAÖRS	29
5.	ETO AKADÉMIA	29
6.	PUSKÁS AKADÉMIA FC II.	28
7.	III. KER. TVE	24
8.	ÉRDI VSE	24
9.	BALATONFÜREDI FC	21
10.	FC SOPRON	21
11.	ÚJPEST FC II.	20
13.	KOMÁROM VSE	17
14.	DOROGI FC	18
14.	KELEN SC	13
15.	SZOMBATHELYI MÁV HALADÁS VSE	11
16.	GYIRMÓT FC GYŐR II.	9