Félévértékelés 1. rész: Horváth Csaba és az U19

Hírek /

Félévértékelés 1. rész: Horváth Csaba és az U19

Szerző: Horváth Csaba | Dátum: 2022-01-10 22:52:11

Horváth Csaba, a Credobus Tehetségközpont U19-es csapatának edzője: Egész nagypályás szekciónkat felborította az a tény, hogy gyakorlatilag kettővel több csapatot kellett kialakítani a nyári holt idényben. Most először indítottunk U16-os csapatot, bár oda nem kellett sok játékost igazolni a nyáron, de így szinte senkit nem tudtunk felhozni az U17-es csapathoz. Ráadásul, mivel a 16 éveseink a regionális kiemelt bajnokságban indulhattak el, némi prioritást élveztek az U17-tel és U19-el szemben, elvégre valamivel erősebb versenysorozatban léphettek pályára. Ezen felül, mivel a B csapatunk feljutott a megyei I. osztályba, ezért egy teljesen új csapatot kellett létrehoznunk, a tavalyi második együttesből szinte senki nem maradt a csapat tagja. Ráadásul ott van egy olyan szabály, hogy 21 évnél idősebb játékosból maximum 4-et lehet nevezni egy mérkőzésre, ezért az igazolás sem volt könnyű dolog, az utánpótlás csapatból kellett kipótolni a felnőtt együttest. Ennek következtében az U19 és U17 egész évben együtt edzett (mármint azok, akik nem a B csapattal készültek), hiszen létszám gondok miatt semmi értelme nem lett volna külön venni a két korosztályt. Tudtuk előre, hogy ez az év ilyen nehéz lesz, sokszor lesznek gondjaink a csapatok kiállításával, és valóban, a logisztika jelentette a legnagyobb nehézséget hétről hétre. Sok játékos szerepelt szinte párhuzamosan két csapatban, voltak, akik háromban is, ez fizikálisan és szellemileg is megterhelő.

Ezen felül hatalmas nehézséget jelentett szakmailag, hogy a játékosok olyan társakkal gyakoroltak hétközben, akikkel nem egy csapatban szerepeltek a bajnoki mérkőzések többségén, annak ellenére, hogy ugyanazt a játékrendszert, ugyanazt a játékstílust követte az U17-es és az U19-es csapat. 11 utánpótlás korú játékosunk készült a szezon során a B csapattal állandó jelleggel, nyílván közülük voltak visszajátszók az U19-be, négyen még az U17-be is befértek korosztály szerint, de ők nem gyakorolhattak közösen azokkal, akikkel együtt pályára léptek az utánpótlás mérkőzéseken. Ahogy eddig is, nálam továbbra is a fejlődésen van a fő hangsúly az utánpótlásképzésben, és azzal, hogy ezek a fiatalok a felnőttek között készülhetnek és játszhatnak egy erős amatőr bajnokságban, az ő fejlődésüket segíti, sokkal jobban, mintha a korosztályukkal edzenének. Árnyoldala viszont ennek, hogy csapat taktikát egész fél év során nem lehetett gyakorolni az ifiben. Ezen felül folyamatosan fenn kellett tartani a tűzet az utánpótlásban maradt játékosokban is, igaz, most biztosan nehézségként élik meg, hogy sok társuk a felnőttekkel készül és nem velük közösen, hosszútávon ez az ő fejlődésüket is szolgálja, nekik is új lehetőségeket nyit meg a következő években a B csapatban való szereplés. Emellett pedig, amikor nem egy napon játszott az U19 és az U17, akkor a fiatalabbakat is igyekeztem minél többet játszatni az ifjúsági bajnokságban, hiszen mégis többet fejlődhetnek, ha idősebbek között is megmérettetik magukat. Ezt a fajta káoszt valakik jobban tudták kezelni, és könnyebben idomultak a szokatlan körülményekhez, másoknak ez nehezebben ment. Már nyáron kijelentettem, hogy egész fél év alatt nem lesz két olyan mérkőzés, ahol csak megközelítőleg is hasonló kezdőcsapattal fogunk tudni kiállni, ez a jóslatom be is igazolódott. Összesen 28 játékos lépett pályára az U19-es bajnokságban 14 mérkőzés alatt, ami kiemelkedően magas szám, és természetesen ez az összeszokottság rovására ment. Szakmailag sem könnyű feldolgozni a játékosoknak, hogy minden héten más társakkal szerepelnek egy csapatban, mentálisan meg különösen nem. Persze szakmailag is voltak hibák ennek következtében, többször érezni lehetett az összeszokottság hiányát, de mégis a mentális részt kezelték néhányan nehezebben, főleg a fiatalabbak közül, ez persze érthető, és számítani lehetett rá, hogy így lesz.

Mindezek ellenére parádésan szerepelt az U19-es csapat a bajnokságban, hiszen idén is a tabella elejéről várhatjuk a folytatást, majdnem tökéletes félévet zártunk. Veretlenül, 13 győzelem mellett egyetlen döntetlent értünk el, és 5 ponttal előzzük meg a második helyezett Király SE csapatát, hat ponttal a harmadik SC Sopront. És mindezt úgy értük el, hogy megközelítőleg sem tudtunk kiállni a legjobb csapatunkkal egyetlen mérkőzésen sem, hiszen több fiatal is alapembernek számított az ősz során a B csapatban, így ők nem nagyon játszottak már az utánpótlásban. Az, hogy ilyen körülmények mellett is ennyire domináns teljesítményt nyújtottunk, mindenképp pozitív meglepetés. Persze segített ebben, hogy a csapat magja dolgozott már velem, a játékosok tudták, hogy mik az elvárásaim, milyen játékot várok el a csapattól. Csak az újakat, fiatalabbakat, illetve a B csapatból visszajátszókat kellett helyesen bele illeszteni a már meglévő és jól működő rendszerbe.

A pontterméssel tehát teljes mértékben elégedettek lehetünk, összehasonlításképpen, tavaly ősszel a megszerezhető pontok 92%-át gyűjtöttük be, tavasszal viszont csak 78%-át, ami a visszaeséstől függetlenül még mindig kiemelkedő. Idén viszont 95%-os teljesítményt nyújtottunk, egyetlen döntetlen miatt nem zártunk tökéletes fél évet. Ami a lőtt és a kapott gólokat illeti, ott azért van némi hiányérzetem, de biztos vagyok benne, ebben nagyban közrejátszanak az eddig leírt nehézségek, a több csapatban való edzés és mérkőzés, az összeszokottság hiánya. 14 mérkőzésen 68 gólt szereztünk, ami 4,9-es mérkőzésenkénti átlagot jelent, ez a második legtermékenyebb félévünk az elmúlt 4 idényt tekintve. Kapott gólokban idén is szerettük volna 1 gól/mérkőzés átlagot hozni, ez sajnos nem sikerült, ha tavasszal kicsit jobban tudjuk függetleníteni magunkat a körülményektől, és jobban összeszokik a csapat, akkor ezt is tudjuk javítani, úgy érzem.

Összességében elmondható, hogy elégedettek lehetünk a mögöttünk hagyott fél évvel, eredményes, domináns játékot nyújtottunk és egyértelműen kiemelkedtünk a bajnokságból. A fejlődésen, az egyéni és posztképzéseken volt talán a legfőbb hangsúly, a csapat taktika egy picit a háttérbe szorult a nehézségek miatt, de így is hatékony és sikeres őszt teljesítettünk.

Tabella

1.	BICSKEI TC	42
2.	CREDOBUS MOSONMAGYARÓVÁR	40
3.	VSC 2015 VESZPRÉM	35
4.	BUDAÖRS	29
5.	ETO AKADÉMIA	29
6.	PUSKÁS AKADÉMIA FC II.	28
7.	III. KER. TVE	24
8.	ÉRDI VSE	24
9.	BALATONFÜREDI FC	21
10.	FC SOPRON	21
11.	ÚJPEST FC II.	20
13.	KOMÁROM VSE	17
14.	DOROGI FC	18
14.	KELEN SC	13
15.	SZOMBATHELYI MÁV HALADÁS VSE	11
16.	GYIRMÓT FC GYŐR II.	9